Fenntarthatóság, ESG és vállalati átvilágítás: hol tart most az EU, és mire készüljenek a cégek?

Az elmúlt években az ESG (Environmental, Social, Governance) kérdésköre meghatározóvá vált az európai vállalkozások működésében. A fenntarthatósági előírások gyors ütemű bővülése sok cég számára komoly kihívást jelentett: a megfeleléshez szükséges adminisztráció, a beszállítói láncok átvilágítása és az új jelentéstételi kötelezettségek gyakran túlzott terhet róttak a kisebb vállalatokra.
2025 végére azonban fontos fordulat következett be. Az EU felismerte, hogy a szabályozási tempó túl gyors volt, és a vállalkozások jelentős része nem tudja tartani a korábban kijelölt határidőket. Ennek eredményeként több kulcsfontosságú fenntarthatósági előírást elhalasztottak vagy rugalmasabbá tettek, így a cégek nagyobb mozgásteret kaptak a felkészüléshez.

Az EU 2025-ös fordulata az ESG-szabályozásban

A 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fenntarthatósági átállás sikeréhez nem elegendő ambiciózus célokat meghatározni — szükség van a végrehajtásra is. Az uniós intézkedéscsomag több területen enyhítette a korábbi szabályokat.

A fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek bevezetését például több ponton későbbre halasztották, mert a vállalatok nagy része még nem rendelkezett olyan beszállítói adatrendszerekkel, amelyekkel teljesíteni tudta volna az előírt követelményeket. A jelentéstételi szabályok is módosultak: a kisebb cégeknek több idejük lesz felkészülni, és a beszámolók tartalma is egyszerűsödik az első időszakban. Emellett az EU 2030-ig célul tűzte ki a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek legalább 30 százalékos csökkentését — ez jól mutatja a szabályozási irányváltást.

Mi marad, és mi változik?

Bár az ESG-jelentéstétel üteme lassult, a nagyobb vállalatok számára továbbra is kötelező marad az uniós fenntarthatósági beszámoló készítése. A KKV-k ezzel szemben több haladékot kapnak, ugyanakkor számítaniuk kell arra, hogy előbb-utóbb rájuk is kiterjednek majd a követelmények. Éppen ezért érdemes már most elkezdeni kialakítani azokat az adatgyűjtési és dokumentációs gyakorlatokat, amelyek később jelentősen megkönnyítik a megfelelést.

A vállalati átvilágítási kötelezettségek (supply chain due diligence) területén szintén egyszerűsítések léptek életbe. A szigorú, részletes beszállítói ellenőrzés bevezetését több lépcsőre bontották, és a legszigorúbb szabályok első körben csak a legnagyobb, legkockázatosabb szektorokban működő vállalatokra vonatkoznak. A közép- és kisvállalkozásoknak így több idejük marad felkészülni, és fokozatosan felépíteni a szükséges folyamatokat. Fontos azonban kiemelni: az EU fenntarthatósági céljai nem módosultak, az átmeneti lassítás elsősorban technikai jellegű.

Mit jelent ez a gyakorlatban a vállalkozásoknak?

A következő években a vállalatoknak egy kevésbé feszes, de továbbra is egyértelmű szabályozási pályán kell haladniuk. A beszállítói láncok átvilágítása például nem válik azonnali, teljes körű kötelezettséggé, de célszerű már most feltérképezni a legfontosabb környezeti és társadalmi kockázatokat, hogy a cégek könnyebben készüljenek fel a jövőbeni elvárásokra.

A jelentéstétel halasztása különösen jó lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok kialakítsák a megfelelő adatkezelési rendszereket, folyamatokat és belső szabályzatokat. Ezzel elkerülhetők a sietős és költséges megfelelési projektek, amelyek sok céget az elmúlt években nehéz helyzetbe hoztak. A belső működés felülvizsgálata — például környezetvédelmi, beszerzési vagy munkavállalói egyenlőségi szabályzatok frissítése — szintén olyan lépés, amelyet érdemes időben elvégezni.

A befektetők és üzleti partnerek oldaláról továbbra is erős az igény a fenntarthatósági adatok iránt. Sok esetben akkor is kérnek ESG-információkat, ha arra a vállalatot még nem kötelezi jogszabály. Ez azt jelenti, hogy a felkészültség már ma is konkrét üzleti előnyt jelent — akár finanszírozási, akár reputációs szempontból.

Miért éri meg most foglalkozni az ESG-vel?

Bár az EU átmenetileg lassította a szabályozás ütemét, a fenntarthatóság továbbra is a vállalati stratégia egyik meghatározó eleme marad. Azok a cégek, amelyek időben elkezdik a felkészülést, várhatóan könnyebben jutnak majd finanszírozáshoz, jobb feltételekkel vesznek részt tendereljárásokban, és stabilabb partnerkapcsolatokat építenek ki. A hosszú távú versenyképesség szempontjából tehát nem kérdés: a fenntarthatóságba való befektetés megtérül.

Összegzés

A 2025 végére kialakult uniós szabályozási környezet átláthatóbbá és rugalmasabbá vált, ami kedvez a vállalkozásoknak. A fenntarthatósági elvárások továbbra is érvényben maradnak, de a cégek több időt és nagyobb mozgásteret kapnak a felkészüléshez.
Ez az időszak ideális arra, hogy a vállalatok nyugodt körülmények között építsék ki fenntarthatósági folyamataikat, és megalapozzák hosszú távú, stabil működésüket.