Nettó vagyonadó 2027: amit a benyújtott törvényjavaslatról tudni érdemes

Röviden

• Kit érint: a belföldi illetőségű magánszemélyeket a teljes (külföldi elemeket is magában foglaló) nettó vagyonuk, a külföldi illetőségű magánszemélyeket a magyarországi ingatlanjaik és meghatározott társasági részesedéseik után, továbbá a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat és a magánalapítványokat.

• Mennyit: az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon 1%-át; az egymilliárd forint levonása után számított adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 1,5%-ot.

• Mikortól: a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kellene megállapítani, az első bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31.

• Státusz: a javaslat az Országgyűlés előtt van; a szöveg a parlamenti tárgyalás során még változhat.

Miről szól a törvényjavaslat?

Az állami költségvetés bevételeinek meghatározó részét az adók adják, amelyek tárgyuk szerint három fő csoportba sorolhatók: a jövedelemtípusú adók (például a személyi jövedelemadó), a forgalmi, illetve fogyasztási típusú adók (például az általános forgalmi adó), valamint a vagyoni típusú adók. Ez utóbbi csoportba tartozna a tervezett nettó vagyonadó is. A magánszemélyek teljes nettó vagyonát terhelő, általános jellegű vagyonadó jelenleg nem része a magyar adórendszernek.

A nettó vagyonadó a meglévő vagyon után fizetendő. Az adó alapját képező nettó vagyon az adóköteles vagyonelemek törvényben meghatározott módon megállapított értékének és a figyelembe vehető tartozásoknak a különbözete. A tartozások levonhatósága nem korlátlan: a tartozásnak meg kell felelnie a törvényjavaslatban előírt dokumentációs és egyéb feltételeknek, külföldi illetőségű adóalany esetében pedig közvetlenül kapcsolódnia kell az érintett adóköteles vagyonelemhez.

A vagyonadóról szóló törvénytervezetet a Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, amelynek határideje 2026. október 14. volt. A Kormány a törvényjavaslatot (T/930. szám) – a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveghez képest több ponton módosítva – 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Hangsúlyozandó, hogy a benyújtás önmagában nem jelenti a törvény elfogadását vagy kihirdetését: a javaslat az Országgyűlés előtt van, a szöveg pedig a parlamenti tárgyalás során még változhat.

Jelen cikk a benyújtott törvényjavaslat szövege alapján mutatja be a tervezett szabályozást, és kitér azokra a lényegesebb pontokra is, amelyeken az az október 6-án közzétett tervezethez képest eltér.

A szabályozás célja és alkotmányos alapja

A törvényjavaslat preambuluma az Alaptörvény XIII. cikkére hivatkozva rögzíti, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár, ezért a jelentős vagyonnal rendelkezőktől elvárható a közös szükségletekhez való fokozottabb hozzájárulás. A preambulum egyúttal a közteherviselés alaptörvényi elvét (XXX. cikk) hangsúlyozza, amely szerint mindenki teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően járul hozzá a közös szükségletek fedezéséhez.

A vagyonadó a jövedelem és a fogyasztás adóztatása mellett a közteherviselés "harmadik pillérét" képezné. A preambulum kiemeli továbbá, hogy az elkülönített vagyon önálló jogalanyisággal rendelkezhet, ezért a jogalkotó indokoltnak tartja a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és a magánalapítványok adóalanyi körbe vonását is.

Kire terjed ki az adó? – Az alanyi hatály

Az adó alanya a belföldi illetőségű magánszemély, a külföldi illetőségű magánszemély, valamint az úgynevezett vagyonkezelési adóalany lehet. Ez utóbbi körbe tartozik különösen a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítvány, továbbá az ezekkel azonos vagy hasonló külföldi jogi konstrukciók.

A külföldi illetőségű adóalanyokat korlátozott adókötelezettség terheli: adókötelezettségük kizárólag a magyarországi ingatlanra, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, a magyar jog szerint létrehozott gazdasági társaságban fennálló részesedésre, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező, külföldi jog alapján bejegyzett társaságban fennálló részesedésre terjed ki. Utóbbi esetben a részesedés értékeként a társaság belföldi ingatlanainak – az ingatlan megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozásokkal csökkentett – számított értékéből a tulajdoni hányadnak megfelelő részt kell figyelembe venni. A korábbi tervezet a tartozások levonásáról e körben nem rendelkezett.

A törvényjavaslat egyúttal kizárná annak lehetőségét, hogy az adóalany külföldi vagyonkezelési konstrukció közbeiktatásával kerülje el a teljes vagyonra kiterjedő adókötelezettséget, amennyiben a konstrukció tényleges irányítási helye Magyarországon van. Az egymilliárd forintos adómentes értékhatár továbbá nem lenne többszörözhető több, egymással kapcsolatban álló vagyonkezelési konstrukció létrehozása útján.

Nem minősül belföldi illetőségű magánszemélynek

• az a magyar állampolgár, aki a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él;

• a magyar állampolgársággal nem rendelkező, nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató által kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott magánszemély a magyarországi munkavégzés megkezdésétől számított öt évig;

• a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a tárgyévben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon.

Mi tartozik az adóköteles vagyonba? – A tárgyi hatály

A belföldi illetőségű adóalanyok esetében a teljes – így a külföldön tartott vagyonelemeket is magában foglaló – vagyont figyelembe kell venni.

A törvényjavaslat szerint az adóalapba tartozik az ingatlan, a készpénz és a számlapénz, az értékpapír és az egyéb befektetés, a társasági részesedés, a követelés, a kriptoeszköz, a visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás, a befektetési célú nemesfém, a vagyoni értékű jog, valamint a nagy értékű ingó vagyontárgy. A javaslat nem tartalmaz általános mentességet az állampapírokra, a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközökre vagy a nyugdíjbiztosításokra.

Az ingó vagyontárgyak főszabály szerint az adóalap részét képezik; a mindennapi élethez és a lakhatáshoz kapcsolódó ingóságok, valamint – meghatározott értékhatárig – egyes járművek azonban nem tartoznának az adóalapba. A személyes használati tárgyak és a lakásberendezés mentessége nem terjed ki az egyedi értékükben a 3 millió forintot meghaladó műtárgyakra, gyűjteményekre és ékszerekre, valamint a 10 millió forintot meghaladó egyedi értékű járművekre. Az egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői vagy adószám birtokában folytatott más önálló tevékenységhez használt, ahhoz kapcsolódó vagy költségként elszámolt ingóságok teljes értékét figyelembe kell venni (a korábbi tervezet még csak az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt nevesítette).

Az adó "nettó" jellegéből következően az adóalap megállapítása során levonhatók a törvényben meghatározott, ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozások, vagyis a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló tartozások. A belföldi illetőségű adóalanynál a tartozásnak nem kell közvetlenül kapcsolódnia valamely adóköteles vagyonelemhez; a külföldi illetőségű adóalanynál viszont csak az adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozás vonható le.

Hogyan kell értékelni a vagyonelemeket?

A törvényjavaslat részletesen szabályozza az egyes vagyonelemek értékelésének módját; a gyakorlati alkalmazás egyik legjelentősebb kérdése várhatóan éppen az értékelés lesz.

• Belföldi ingatlan: főszabály szerint az ügyleti érték irányadó, meghatározott esetekben indexálva. Az alkalmazás sorrendje: a tárgyév végét megelőző 12 hónapon belüli ügyleti érték; ennek hiányában a legfeljebb tíz évvel korábbi ügylet alapján indexált érték (a törvényjavaslat 2. melléklete, illetve a NAV honlapján működő kalkulátor szerint); végül a NAV honlapján elérhető országos tömeges ingatlanértékelési modell szerinti érték. Az adózó ezek helyett a független szakértő által megállapított forgalmi értéket is választhatja, az ügyleti értéktől eltérő szakértői érték azonban csak kivételesen alkalmazható. Az 500 millió forintot elérő értékű (kiemelt értékű) ingatlan értékelését igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő végezheti, legalább két értékelési módszerrel. A NAV-modell fogalma a lakásokon és a felépítmény nélküli mezőgazdasági ingatlanokon túl immár az üdülőkre és a telkekre is kiterjed. Ha az adózó a modellt az ingatlan valós paramétereivel használta, a NAV a modell szerinti értéktől eltérő értéket és az ebből eredő adóhiányt csak akkor állapíthat meg, ha bizonyítja, hogy az adózó nem a valós paramétereket adta meg – ez a benyújtott javaslat egyik fontos, jogbiztonságot erősítő újdonsága.

• Külföldi ingatlan: a szerzéskori ügyleti vagy hatósági érték irányadó, amelyet az adóalany választása szerint évi 3%-kal vagy a helyi ingatlanárindexszel kell növelni. Ha a szerzésévi és az azt követő éves értékelési szabály nem alkalmazható, a javaslat részletes szabályt ad a korábbi vételár vagy a szerzéskori hatósági érték visszamenőleges indexálására; az értéknövelő beruházások értékét is indexálni kell (évi 3%-kal vagy a megfelelő hivatalos külföldi ingatlanárindexszel).

• Tőzsdei részesedések és értékpapírok: a piaci árfolyam, befektetési jegyek esetében pedig a nettó eszközérték az irányadó. A szabályozott piacon jegyzett társasági részesedés értéke a tárgyév utolsó kereskedési napján kialakult záróárfolyam szerinti érték; ha azonban a záróárfolyam több mint 10%-kal eltér a tárgyév utolsó 180 napjának forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, az átlagárfolyam szerinti érték az irányadó. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) értéke főszabály szerint a tárgyév utolsó 20 kereskedési napján kialakult záróárfolyamok számtani átlaga; 2026-ra erre a javaslat átmeneti választási lehetőséget ad. A részvényekre vonatkozó, tárgyévi átlagárfolyamra építő átmeneti megoldás a korábbi tervezethez képest kikerült.

• Tőzsdén nem jegyzett társasági részesedés: főszabály szerint a saját tőke (egyharmados súllyal) és a hozamérték (kétharmados súllyal) súlyozott átlaga, a tulajdoni hányad arányában. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező társaságok esetében a saját tőkét az ingatlanokban, részesedésekben és értékpapírokban rejlő rejtett tartalékokkal korrigálni kell. A hozamértéket az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményének átlagából, 15%-os tőkésítési rátával kell meghatározni; ha az átlag negatív, a hozamértéket nullának kell tekinteni, és a negatív saját tőkét is nullának kell venni.

A társasági részesedések értékelésénél a benyújtott javaslat több ponton eltér a tervezettől:

• A legfeljebb 100 millió forint saját tőkéjű társaságnál (az utolsó lezárt beszámoló alapján) az adózó az általános képlet helyett választhatja a saját tőke tulajdoni részesedéssel arányos értékét.

• Ha sem a törvényi képlet, sem az előírásoknak megfelelő független cégértékelés nem alkalmazható, mert a szükséges információk az adózónak fel nem róható okból hiányoznak, a részesedés bekerülési (szerzési) értékéből kell kiindulni.

• Kiválás és konszolidált beszámoló esetén külön korrekciót kell végezni.

• Egyedi cégértékelésre továbbra is csak meghatározott esetben van lehetőség (ha nincsenek beszámolóadatok, vagy a képlet a különleges jogok miatt nem alkalmas). Ezt olyan független értékelő végezheti, akinek cégértékelésből származó bevétele a megelőző három évben évente külön-külön meghaladta a 250 millió forintot, vagy az összes bevétele 25%-át (de legalább 50 millió forintot); az értékelésnél legalább két módszert kell alkalmazni.

• A holdingvállalkozás fogalma is módosult: a társaság elsődleges célja más társaságok részesedéseinek birtoklása és az azokon keresztül gyakorolt irányítás kell, hogy legyen; a 90%-os eszközarányba pedig a részesedések mellett az értékpapírok, más befektetett pénzügyi eszközök, pénzeszközök, a saját célra használt ingatlanok és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követelések is beleszámítanak. A holding részesedését a saját tőke alapján kell értékelni.

• Az 50% alatti kisebbségi részesedés értéke 25%-kal (a 33%-ot el nem érő részesedésnél 30%-kal) csökkenthető, a kisebbségi helyzet megállapításakor azonban a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók tulajdoni hányadát össze kell számítani. Így például két házastárs 30–30%-os részesedése esetén a kedvezmény nem járna – ez a családi vállalkozásokat érzékenyen érintheti.

• A rejtett tartalékok megállapításához nem kell könyvvizsgálói felülvizsgálat, ha az eszközök piaci értékeként a törvény szerinti számított értéket használják; az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaság tulajdonosai felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége pedig csak akkor áll be, ha azt legalább egy tulajdonos kéri.

Az értékelés költségeit részben enyhítené, hogy a független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás számlával igazolt díjának 50%-a – évente legfeljebb 2 millió forint erejéig – levonható a fizetendő adóból. Ezzel szemben a javaslat új, 100 ezer forintos bírságot vezet be azokra az ingatlanértékelőkre, akik az értékelés szakmai vagy törvényi szabályainak megsértésével a valós forgalmi érték 70%-át el nem érő értéket állapítanak meg; a 365 napon belül kiszabott legalább három végleges bírság a NAV szakértői nyilvántartásából való törléshez vezet.

Az adó mértéke és az adócsökkentő tételek

Az adó kizárólag az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont terheli; az egymilliárd forintot meg nem haladó rész adómentes. Az adó mértéke az adóalap (vagyis az egymilliárd forint feletti nettó vagyon) 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, az ezt meghaladó rész után pedig 1,5%; a felső sáv határa tehát az egymilliárd forintos levonás utáni adóalaphoz kötődik.

Az adónemek rendszertani csoportosítása szerint a vagyonadó kétkulcsos, sávosan progresszív szerkezetű, közvetlen (a terhet az adóalany maga viseli és vallja be), központi (bevétele a központi költségvetést illeti) és vagyoni típusú adó.

Az adóalany a fizetendő adót a törvényi feltételek teljesülése esetén csökkenti az adóalapba bevont vagyonelem után megfizetett helyi adóval és gépjárműadóval, illetve a külföldi államban megfizetett hasonló adóval (az adóalanynak visszajáró összeg nem vehető figyelembe). A ténylegesen megfizetett adó 5%-áról az adóalany az adóbevallásban tett nyilatkozattal a Nemzeti Együttműködési Alap javára rendelkezhet.

Ha nemzetközi szerződés alapján a külföldön adóztatható vagyonelemeket a többi vagyon adójának meghatározásakor figyelembe lehet venni, a magyar adó csökkentésének számítási módja a benyújtott javaslatban megváltozott: a külföldi vagyonhoz kapcsolódó tartozásokat és az egymilliárd forintos értékhatárt is figyelembe kell venni az úgynevezett elvi adóösszeg kiszámításánál, amelyet az összes vagyon alapján megállapított adóból le kell vonni. Például 3 milliárd forint belföldi és 2 milliárd forint külföldi vagyonelem esetén az összesített 5 milliárd forint után – az egymilliárd forintos értékhatár figyelembevételével – 40 millió forint adó keletkezik; a külföldi vagyonra jutó elvi adóösszeg 10 millió forint, így a fizetendő adó 30 millió forint (a korábbi szöveg alapján ez 20 millió forint lett volna). A módosítás tehát egyes esetekben adóemelő hatású.

Az adókötelezettség keletkezése, bevallás és megfizetés

A vagyoni állapotot főszabály szerint a naptári év utolsó napján fennálló helyzet szerint kell megállapítani. Amennyiben az adóalany belföldi illetősége év közben megszűnik, az illetőség megszűnését megelőző napon fennálló vagyoni állapot az irányadó. Mivel a törvény a javaslat szerint 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kellene megállapítani.

Az adót a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig önadózás útján kell megállapítani, bevallani és a NAV részére megfizetni, azonban kizárólag abban az esetben, ha az adott évre ténylegesen keletkezik fizetési kötelezettség. Az első bevallási és fizetési határidő ennek megfelelően 2027. augusztus 31. A bevallásnak vagyonelemenként tartalmaznia kell a megállapított értéket, az alkalmazott értékelési módszert, a levont tartozásokat, valamint az igénybe vett adócsökkentő tételeket. A bevallást a NAV által biztosított elektronikus felületen kell benyújtani; az adóazonosító jellel nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemélynek a bevallás előtt be kell jelentkeznie az adóhatóságnál.

Likviditási nehézség esetén a NAV fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételes esetben – például a lakhatást szolgáló ingatlan vagy a társasági részesedés után fizetendő adó tekintetében – legfeljebb 24 hónapra. Automatikus halasztásról a javaslat nem rendelkezik.

Házastársak, kiskorú gyermekek és öröklés

A törvényjavaslat külön szabályokat állapít meg a házastársak vagyonának az adóalap meghatározása során történő figyelembevételére. A házastársak külön adóalanyok, az egymilliárd forintos adómentes értékhatár mindkettőjüket önállóan illeti meg. A vagyon megosztása során elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződésben foglaltak, illetve a házastársak megállapodása az irányadó.

Ezek hiányában a közhiteles nyilvántartásban szereplő vagyonelemeket a házastársak választásuk szerint vagy a nyilvántartás szerinti jogosult adóalapjában, vagy egyenlő arányban megosztva vehetik figyelembe. A választás csak akkor érvényes, ha a házastársak a bevallási határidőig az adóhatóság által rendszeresített űrlapon azonos tartalmú nyilatkozatot tesznek; ennek hiányában a vagyonelem értékét egyenlő arányban kell figyelembe venni. A nyilvántartásban nem szereplő vagyonelemeket minden esetben egyenlő arányban kell figyelembe venni.

A kiskorú gyermek vagyonát a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában kell figyelembe venni; ez alól kivételt képez a gyermek által örökölt, valamint a saját keresményéből szerzett vagyon. Közös szülői felügyelet esetén a gyermek vagyona a szülők között egyenlő arányban oszlik meg, és az adómentes értékhatárt a szülő saját vagyonának és a nála figyelembe vett gyermeki vagyonnak az együttes összegére kell alkalmazni. A benyújtott javaslat kifejezetten rendezi a kiskorú által örökölt vagy saját keresményéből szerzett vagyonhoz kapcsolódó, igazolt tartozások kezelését is: ezek a kiskorú gyermek saját adóalapjában jelennek meg.

Az adózó az általa örökölt, de az adókötelezettség keletkezésének napjáig részére át nem adott vagyonelemek utáni adót a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Ha a magánszemély adóalany az adókötelezettség keletkezését követően meghal, és az adót nem teljesítette, azt a NAV hivatalból állapítja meg; a korábbi tervezetben szereplő 90 napos határidő helyett a benyújtott javaslat az elévülés nyugvásáról rendelkezik: az elévülési idő a halál időpontjától addig a napig nyugszik, amelyen az adóhatóság tudomást szerez a hagyaték átadásáról.

Kapcsolódó szabály: a tervezett "exit tax"

A vagyonadóról szóló javaslattal együtt benyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító javaslat 2027-től úgynevezett kiköltözési adót (exit tax) vezetne be. A szabály azokat a magánszemélyeket érintené, akik a megelőző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségűek voltak, és illetőségük külföldre helyezésével Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik, feltéve, hogy értékpapírjaik, részesedéseik és kriptoeszközeik együttes értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os, legalább 250 millió forint értékű részesedéssel rendelkeznek. Az adó alapja az illetőség megszűnésének napját megelőző napon fennálló piaci érték alapján számított, nem realizált értéknövekmény; EU- vagy EGT-tagállamba költözés esetén meghatározott feltételekkel kamatmentes fizetési halasztás járna. A szabály kifejezett célja, hogy a vagyonadó elkerülését célzó illetőségváltásokat visszaszorítsa, ezért a vagyonadóval érintett ügyfeleink számára a két szabályozást együtt indokolt vizsgálni.

Mit érdemes tenni most?

A törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van, így a végleges szöveg a parlamenti tárgyalás során még módosulhat. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a szabályozás már most is több ponton változott – egyes módosítások könnyítést, mások szigorítást jelentenek az adózók számára –, ezért a szöveg alakulásának nyomon követése továbbra is indokolt.

Azon magánszemélyek és vagyonkezelési struktúrák számára, amelyek nettó vagyona az adómentes értékhatár közelében vagy afölött van, már most indokolt:

• a vagyoni helyzet és a kapcsolódó jogviszonyok (társasági részesedések, bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrák, külföldi vagyonelemek) átfogó áttekintése;

• az egyes vagyonelemekre alkalmazható értékelési módszerek és azok dokumentációs igényének felmérése;

• a levonható tartozások körének és igazolhatóságának ellenőrzése;

• a házastársak közötti vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodások és nyilatkozatok előkészítése;

• az esetleges adókötelezettség és a likviditási igény időben történő felmérése, különös tekintettel a 2027. augusztus 31-i első határidőre.

Irodánk a vagyonadóval összefüggő kérdésekben – ideértve a vagyontervezést, a bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrák felülvizsgálatát, valamint a határon átnyúló vagyonelemek kezelését – ügyfelei rendelkezésére áll. Kapcsolat: vasarhelyi.org.

Jelen cikk kizárólag általános tájékoztatási célt szolgál, nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi ügy körülményeinek vizsgálatát. A cikk a 2026. október 27-én benyújtott T/930. számú törvényjavaslat szövegén alapul, amely az Országgyűlés tárgyalása során módosulhat; a végleges, kihirdetett szöveg ettől eltérhet.

Források

• Magyarország Alaptörvénye, XIII. és XXX. cikk.

• A vagyonadóról szóló T/930. számú törvényjavaslat (benyújtva: 2026. október 27.), parlament.hu: https://www.parlament.hu/irom43/00930/00930.pdf

• Pénzügyminisztérium: a vagyonadóról szóló törvénytervezet társadalmi egyeztetése (kormany.hu, 2026. október 6.).

• Portfolio.hu (Csiki Gergely): Vagyonadó: benyújtotta a kormány a törvényjavaslatot – Mutatjuk, mi változott. 2026. október 28. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20261028/vagyonado-benyujtotta-a-kormany-a-torvenyjavaslatot-mutatjuk-mi-valtozott-872400

• Andersen Adótanácsadó Zrt.: Vagyonadó-törvényjavaslat: mi változott a társadalmi egyeztetés után? 2026. október 28. https://hu.andersen.com/hu/hirek/vagyonado-torvenyjavaslat-valtozasok-tarsadalmi-egyeztetes/